A leg�sibb standard t�nc a kering�. A XIX. sz�zad t�nc�let�t a kering� mellett a polka �s a galopp uralta. A forradalmi pezsg�s a XX. sz�zadban indult meg. Az els� t�ncform�k Amerik�b�l ker�ltek �t Eur�p�ba, �gy p�ld�ul a Tang� 1907-ben, a Onestep 1910-ben �s a Ragtime 1912-ben. Az els� vil�gbajnoks�got 1909-ben rendezt�k P�rizsban, majd a m�sodikat 1910-ben Nizz�ban, azonban az I. vil�gh�bor� alatt Franciaorsz�gban �s N�metorsz�gban betiltott�k a t�ncot. M�s volt a helyzet Angli�ban, ahol elfordultak a klasszikus balettalapokt�l �s a term�szetes mozg�sform�khoz k�zeledtek. A r�gi t�ncok k�rt�nc jelleg�t felv�ltott�k a halad� mozg�sok, melyek eleinte m�g f�ltalpra helyez�dtek. A t�ncok kisebb alkot�r�sz�t adt�k a forg�sok. A Foxtrott, amely a Ragtime-b�l n�tt ki, gyorsan az "angol st�lus" meghat�roz�ja lett. Az Angolkering�n�l, mely a Boston tov�bbfejl�d�s�b�l keletkezett, a t�g t�r �s a forg� l�p�sek domin�lnak, m�g a Bostonra az egyenes vonal� ir�ny volt a jellemz�. A Tang� mindenekel�tt kubai �s argentin n�pt�ncokb�l fejl�d�tt ki �s indult h�d�t� �tj�ra. 1929-t�l a t�ncversenyeken a standard kateg�ri�ban az Angolkering�t, Tang�t, Slowfoxot, Quickstepet �s a Bluest t�ncolt�k. A t�ncok f� ismertet�jele a k�nnyed�n kivitelezett term�szetes �s dinamikus tov�bbhalad�s volt. 1929-t�l N�metorsz�g, Skandin�via, Hollandia, Belgium �s Franciaorsz�g is k�vette az angol st�lust, melynek terjeszt�s�r�l Alex Moore gondoskodott. Az amat�r �s profi versenyek sz�tv�l�sa a 30-as �vekben kezd�d�tt. A l�p�seket ekkor m�r szakk�nyvekben r�gz�tett�k. D�nt� esem�ny volt 1951-ben a B�csi kering�felv�tele a standard t�ncok k�z�, amelyet egy n�met t�nctan�r, Paul Krebs koreograf�lt. Az egyes versenyt�ncok temp�j�t 1954-ben a Nemzetk�zi T�nctan�r Sz�vets�g hat�rozta meg. A standard t�ncok - melyeket r�szben m�r a 20-as �vekben is t�ncoltak a versenyeken - a jelen versenyprogramban a k�vetkez�k: Angolkering�, Tang�, B�csi kering�, Slowfox �s Quickstep